Viktor's profileVikky - samuraiPhotosBlogListsMore  |  Tools Help |
|
April 21 Április 4-ről szóljon az ének... Felszabadultan zengje a nép... :)
No ennyit az elmúlt időszakról. Na de nem az enyémről. Hétvégém kicsit furcsán alakult, egy így be nem tervezett pakolászás miatt.
Úgy volt, hogy a párom rábeszélt, hogy segítsünk már a nagynénjének egy pár bútort levinni az emeletről, merthogy kapta ingyé, és ki akarja szállíttatni a hétvégi kecóba. Mondom oké, tiszta ügy, ledobálunk mindent egy fél óra alatt, még kint is segítünk pakolászni, délben már otthon leszünk. Nem is vettem fel játszós ruhát, merhogy ismertem a tulajt is (a volt vezető oktatóm), és tudtam, hogy igényes a kecójuk ergo össze sem koszolom magam. Már akkor kezdett gyanús lenni a dolog, mikor szóbajött a "Pinyóban van még egy-két dolog..." című műsor. 9 ablakkeret, tüzelő, egy halom táblaüveg, egy 1000 éves varrógép, stb... Mondanom sem kell, hogy gyorsan lőttek a tiszta ruhámnak, és akkor még jött a hab a tortán, hogy még a saját lakásban is van "egy pár dolog".
Nos a költöztetők is kb úgy voltak informálva, mint mi. Az volt a szerencse, hogy a nagyobbik kocsival jöttek. Nos ebbe is éppen belefért a sok szar... Egyből felrémlettek az emlékképeim az egykori Szkevisz-haciendáról. A sok használhatatlan, feleslegesen tartott szar. Ilyen miaf*sznak típusú dohányzóasztaltól kezdve a törött ágyig, a minden. Ááááááááááááááááá.....
Ennek örömére otthon vasárnap nagytakarítást csináltunk, és még a virágokat is kiültettük a balkonládába. És tök jó volt, és rend van, és otthon, és miénk és ááááááááááááá. ^_^
Autóval meg má túl vagyok az első 1000-en. March 21 Az élet fura fintorai Üdv itt a fedélzeten ismét! Muszály vagyok írni, mert már gépelési mániám lett, meg amúgy is van mit mesélnem. Amikor az ember azt hinné, hogy már több meglepetés nem is érheti, akkor az élet erre mindig rácáfol. Na jó, azért azzal tisztában vagyok, hogy olyan nincs olyan, hogy már nincs meglepi, na de ennyire meglepni valakit (vagy valakiket?)... Szóval "Emmán döfi!" Meglepő találkozásom volt (és még remélem sokszor lesz is) egy olyan emberrel, akibe oly sokáig voltam reménytelenül szerelmes, mint még soha senkibe. Gondolom, most azt várod, hogy kirészletezzem a dolgokat, de nem fogom. Az ember van amit elmond, van amit meg nem. :) Persze azért végkövetkeztetésként annyit leírok, hogy talán soha ennyire nem csalódtam még senkiben pozitívan, mint Őbenne. És most hosszú évek elmaradását fogjuk bepótolni, azt hiszem ez mindkettőnknek jót fog tenni. Egyebek... Mostmár igazán kocsis vagyok. Hogy miért is? Attól az ezüstszínű Ford Focus-tól, aminek a tulajdonosa lettem. Eeeeegen, bezon. :) Majd szép időben csinálok róla képeket és felteszem. Nos ez is az élet fura fintora, de még mekkora. Világéletemben nem érdekeltek az autók. Ennek ellenére autóvillamossági mérnökként végeztem, jogsit csináltam és még autót is vettem. Én, aki utálja a kocsikat! Ááááááááááááááááá! Elolvadt a hó is. Ennek részben örülök, részben nem. Sajnálom, hogy már ebben az idényben nem tudok többet deszkázni, viszont örülök, hogy lassan kitavaszodik. Hiányzik már a szép, tiszta idő, egy kis kirándulás, a napfény, a minden... Ledobni végre a nehéz ruhákat, érezni a nap perzselését, ahogy az élet felébred téli álmából... Nos asszem most ennyi. Kicsit beleolvasgattam a régebbi bejegyzéseimbe is, kicsit hejessir ás ellenőriztem, kicsit nosztalgiáztam. A nap pojénnya: Csülökízű rágógumi. March 01 SnowboardNa.
Egy kis blogolás, mert már volt, ki hiányolta, nekem meg eddig nem túl sok időm tellett reá.
Mint az már a passzus címéből is jól kivehetően látszik, ez fogja meghatározni a témát is, mondhati ez a topik a topik. :) A történet ott kezdődik, hogy valamikor nagyon régen, eónokkal ezelőtt volt otthon egy gördeszka. Persze, én sem akartam kimaradni a jóból, ígyhát kipróbáltam. Nem volt semmiféle trükközés meg formációzás a deszkával, csak hajtottuk magunkat, néha elmentük vele a boltba édességért, vagy a fagyishoz, de semmi különös. Ja meg krétával rajzolgattunk fel a járdára jeleket, és ilyen kis ügyességi pályát alakítottunk ki. Emlékszem még a nagy szövegekre, minthogy: "Áááá, ez most nem jött össze, mert pont jött egy nyanya..." és hasonlók. Szóval ez a kiindulópont.
Nemrég voltunk ismételten a Tátrában, azaz inkább úgy mondom, hogy a téli Tátrában. Nagyon jó volt, itt igazán nagy volt a hó, és még tervezgettük is, hogyha már kimegyünk, akkor kipróbálunk valamilyen téli sportot. Persze, én egyből azt mondtam, hogy jó, akkor legyen snowboard. Nos, elég annyi hozzá, hogy elkeserítettek a kinti sípálya bérlet árak, és még a kölcsönzés sem volt olcsó. A síoktatást meg már ne is vegyük hozzá. Úgyhgy nem deszkáztam, inkább túráztunk, meg vettünk egy popsi-sít, aztán azzal elvoltunk.
Hazajöttünk Szlovákiából, és elmentünk a gyulai nagy turiba, hogy vegyünk még pár cuccot téli túrázáshoz, hogy legközelebbre legyen mindenünk. Nos mivel nem csak ruhákkal foglalkoznak ott, szétnéztünk rendesen, és figyelmes lettem egy halom téli sporteszközre. Ott pillantottam meg egy szem snowboard-ot is. Kérdeztem, hogy hogyé adják itten az ilyent. A boltos fószinger azt mondta, hogy: 1000 Ft a sílécek párja, meg 1000 Ft hozzá a bot is. A snowboard 2000. Mondom magamban: -Úbazz, ez sem tudja, hogy mit árul... A pénztáros csajszi is majdnem csak egy ezrest ütött be, de aztán visszajavította 2k-ra. Örültem, már volt egy lapom. Kicsit retvás volt, de aztán szépen letakarítottam, és majdnem úgy nézett ki, mint egy új. Dehát ez még így édeskevés volt. Nos a további részleteket mellőzve, sikerült boltban (Hervis) vennem hozzá egy olcsó kötést, meg neten lőttem hozzá egy deszkás cipőt is. Már csak hó kellett. Azt meg találtam. Irány a Normafa. :)
Nos, mikor már mindenki kigúvadt szemmel nézte, hogy hova is megyek a Michelin ruhámban egy deszkával a hónom alatt a +10 fokban, lassan felértem a hegyre. Örültem, hogy a városi kietlen terep után 20 cm hó fogadott fent. Csimma fel, és hajrá... Igen ám, csak a deszkás bakancs hátrafelé nem hajlik. Így kissé "belazulva" kellett mennem, nagyjából úgy festhettem menésileg, mint aki be van szívva... Persze arra is számítottam, hogy majd lesz kint egy jópár deszkás, és majd tőlük kérdezgetek ezt-azt. No, csak én voltam egyedül deszkával... Murphy bácsi megint jól dolgozott. Néztem egy helyet, ahol nem voltak olyan sokan, és odakempeltem, mondom magamban, hogy itt majd jól elbénázgatok, nem lesznek annyian. Először sík terepen kipróbálgattam, hogyan is kell állni, hogy kell a kötést kioldani és bekötni, stb. Nos aztán akkor csússzunk jeligével merészkedtem egyre jobban fel a domboldalra. Jól jöttek a régi gördeszkás tapasztalatok, meg a judo-s is, mert volt esés-kelés rendesen. Hehe. Eszembe jutott a nagy vicc is az agresszív kismalacról, amikor a csúszás végén jó nagyot estem: "-Kuss! Én így szoktam leszállni!". Aztán megtanultam a megállás fortélyait is...
Következő nap már sokkal tapasztaltabban állatam neki a lejtőnek. Ott a domboldal közepén lévő kis hóhalom egyre jobban vonzott, addig-addig, hogy csak kipróbáltam. Persze, egyből nagy takarás lett belőle... Én meg mivel nem adtam fel, hamarosan sikeresen vettem az akadályt. És a kék-zöld foltok ellenére nagyon élveztem a dolgot. (Nem is lettem kék-zöld foltos! :P) Nos röviden ennyi. Nézzétek meg a képeket, aztán majd valamikor folyt köv. :) August 25 Külföldi SM-ényekNa lássatok csodát, itt egy újabb bejegyzés. Hogy miről is? Külhonban voltunk/voltam, és eztetet dokumentálnám.
Először is Szlovákiát látogattuk meg.
Majd folyt köv.... March 02 Életjel - Piros rakétaNo egy újabb blogbejegyzés.
Hogy miért? Nem tom. Csak mert úgy csak. Most nézegettem, hogy már eléggé bepókhálósodott a emesen szpészem. Nos ennek okait fogom éppen taglalni egy picit. Hogy miért is ez. Ez vagy valami, vagy megy valahova.
Van egy olyan dolog az életedben, amiért képes vagy minden mást feladni. Persze! - gondolod magadban. - Én ugyan nem! - De igen. Van ilyen. Velem is megtörtént. És ha kegyes hozzád az élet, akkor veled is megtörténik. És örömmel fogsz mindent felhagyni. BÁRMIT. Neeeem, ez nem a heroin, bár annak is van egy ilyen tulajdonsága. Az áldozatodat egy másik olyan emberért fogod megtenni, aki ugyanúgy mindent fel tud és fog hagyni érted. Ezen magvas gondolatok lényegét nem én találtam ki. Ez már a létezés kezdete óta ismert törvényszerűség, a lélek egyik törvénye. Valahol én is tudtam már róla - mint ahogy minden érezni képes ember - de egy pap szájából kellett hallanom az egészet, hogy megértsem, mit gondolok. Ledöbbentem nyilvánvaló igazságán. Sok érdekeset és fontosat mondott még. Azt hiszem gyökereiben változtatott meg, persze nem egész valómban - hiszen akkor már nem én lennék én.
Ugyanakkor valahogy kezdek megfáradni. Sok teher nyomja a vállamat, és kezd meginogni alattam a föld. Nem alszom jól. Ilyen még soha nem történt velem. Mindig is jó volt az alvókám, de most valahogy minden más. Depresszív vagyok. És elmúlt a félelemérzetem is. Az agyam valahogy képes felfogni a beérkező ingereket, és mentálisan lekezeli, de valahogy belül a lelkemben nem történik semmi. Szabadulni akarok ettől a végtelen űrtől.
Pár szóban a fizikai világ történéseiről. Dolgozom, még mindig. Bár a főnököm átrakott egy másik részlegre, ahol egészen más dolgokat kell csinálnom. Mindegy. Nem innen tervezek nyugdíjba menni. Vezetni tanulunk Judit barátosnémmal. Kresz és rutin rendben. Vezetni szeretek, az olyan jó dolog. Csak az nem tetszik benne, hogy környezetszennyező. És végül, de nem utolsósorban házasodom. Március 29-én.
Várom a jövő évet. Elköltözünk Pestről. Csend lesz, nyugalom, és béke. Másra most nem is vágyom. July 06 Ami eddig volt, és ami ezek után leszKonicsivá!
Itt vagyok, élek, meg minden. Sokminden történt az áprilisi köcsögségek óta, voltak májusi faszságok és júniusi buziskodások is. :D Igyexem összefoglalni egy rövidebb passzusban, remélem nem hagyok ki semmit.
Szóval ott tartottam, hogy volt az állásinterjú, meg minden... (Most beleolvastam az előző bejegyzésbe, és nem írok le semmit 2x.) Na szal a Sanshin Kft (ez annak a cégnek a neve) kb. le sem tojt, úgyhogy nem megyek Nagykőrösre. Talán jobb is így, mert végül is bazi messze van innét. Fenének sem akaródzik sokat utazni, főleg annyiért, amennyiért ők akartak felvenni... No aztán telt-múlt az idő és jött a BME-s állásbörze. Beadtam ott is egy jópár céghez, voltam egy rakat interjún is. Végül erőfeszítéseimet siker koronázta, és felvételt nyertem több helyre is, amelyek közül egy japán cégre (na, ki gondolta vóna) esett a választásom. Ojje, örültem, mint állat.
Nos a szakdolival kapcsolatban a következők történtek: végre valahára kész lett az is. Sok segítséget kaptam benne a svédországi konzulensemtől (Thx Ash and Kepus), meg 1-2 hivatalos emberkétől is. Köszi nekik. A beígért linket nem feledem, felteszem az ftp helyemre, és majd onnan leszedhetitek. Összességében elég jó lett, kaptam rá egy 4-est.
Ezek után hirtelen a nyakamba szakadt a vizsgaidőszak. Úúúú, gyerünk, gyors, tanulni mindegyik vizsgára. Hááá, elég sok kettes lett, dehát ez van, örülök, hogy egyáltalán meglett. A szakdoli miatt eléggé lemaradtam a munkahelyen is, aztán oda is kellett menni, nehogy már a kollega meghaljon, meg nem ártott a fizu sem, úgyhogy ennyi tellett. Aztán a végén még ott várt a nagy finálé, a nagy szörny, a nagy izé, az ÁLLAMVIZSGA! Wáááááá!!! Tök paráztam tőle. Aztán kiderült, hogy nem is olyan nagy szám az egész... Viszont az elég szomorú, hogy a csoportból a 8 ember közül összesen 3-an jutottunk el idáig. Szóval gyors lepörgettem az államvizsgát is. Szerintem egy jeggyel jobbat érdemeltem volna, de mondjuk örültem annak is, hogy túllettem az egészen. Ezzel egy csomó terhet le is dobtam a vállamról.
Na hogy vázoljam, mi az ábra akkor összegzem a dolgokat, hogy mi van:
1. Sikerült az államvizsgám, tehát mostmár hivatalosan villamosmérnök vagyok (mivel nyelvvizsgám is van ehe-ehe)
2. Felmondtam az Inet-nél, az eddigi munkahelyemen
3. Felvettek egy japán céghez, az IBIDEN Hungary Kft.-hez, ahol mint Assistant Engineer foglalkoztatnak
Ami a vicces volt az egészben, az az, hogy felmondtam az Inetnél, pénteken lejárt a munkaviszonyom, szombat vasárnap munkanélküli voltam, és hétfőtől már Ibiden. Egyik lábam itt a másik! : )
Kultúra rovatunkban elmesélem azt is, hogy a Múzeumok éccakáján elmentünk a Nemzeti Bankba, és szétnéztünk. Relatíve hamar, másfél órás sorbanállás után be is jutottunk. Vertem pénzt, meg megnéztük a kiállítást. Másik kultúrális tevékenységünk pedig a Balaton meglátogatása volt, ahol jó kis bográcsgulyással és szalonnasütéssel múlattuk az időt, mikor éppen nem fürödtünk. Mellékelek egy pár képet is. Na asszem ennyi. És most megyek diablózni, már két hónapja nem játszottam.
A nap pojénnya:
- Mondjon sebességnövelő módszereket, átalakításokat az autóban.
- Hátsó légterelő szárny, lángfestés a kerekeknél, alsó világítás, halálfejes váltó...
Másik poén:
- Milyen autókban fordul elő a fent említett rendszer?
- Egyes Golf, Kettes Golf, Hármas Golf. Négyes Golf. Érzed...
(Belga után szabadon) April 12 Áprilisi köcsögségek Ahoj Poplacsek!
No írok már, hogy ne haljatok meg az unalomtól és az információhiánytól... Úgyis kezdődik az uborkaszezon, az izzadt ingek és fülledt csöcsök időszaka. Reggel van, máris mennél haza a munkahelyről, vagy talán nem is haza, hanem valami kis fílinges helyre. Ha van munkahelyed. Remélem van. Nekem még van... Legyen neked is, nehogymár azt mondják rád a népek, hogy micsoda egy alak, még dó'gozni sem tud... A munkahely fontos. Ha van az jó, ha jó van az mégjobb, ha mégjobb van, az a legjobb... Nem, nem vagyok munkanélküli, meg paranoiás, még mielőtt belekezdenél valami gondolatba, hogy meghibbantam.
Bár az igaz, hogy mostanság morózus lettem a magam módján. Keveset beszélek, mert sok faszság van az agyamban, vagyis olyan dolgok amivel nem igazán szeretnék foglalkozni, de mégis kell. Persze valamilyen szinten szeretnék is foglalkozni velük, hiszen fel kell nőnöm, csak odázgatom kilátástalan, mint mindenki. Amikor meg megunom a dolgot, vagy csak oyan kedvem van, esetleg muszály helyzet van, akkor meg nekiesek a dolgoknak és gyűröm. És ez egyre többször fordul elő mostanság. És rájöttem, hogy ez a felnőttség... Amikor már nem odázhatunk, amikor nincs taszigálás, terelgetés, meg hárítás, meg a mellettem lévőre kenés és én meg sunyiba rakom az ujjamat, mert amúgy sincs utiputi de biztos ami biztos.
A komoly, magvas (magos?) gondolatok után egy pár száraz tény, aztán húzok a picsbe. Mer időm az nincs. Először is... Fúúú, asse tom, mikor írtam utoljára, és béna voltam elolvasni az előző bejegyzést... Szóval akkor először... Lett egy középfokú japán nyelvvizsgám. Ha már mondtam, akkor másoccor is. :P (KÖZÖD??? :D) Aztán írom rendületlen a szakdogámat. Ha meglesz, teszek ide fel egy linket az oldalra, hogy letölthessed fizetős sms-ért, hogy milliomos legyek nagyon gyorsan. Nemsoká költözünk. Egy új újpecóba. Költözéskor Szkevisz afterparty fíling lesz. Most vettünk egy szekrénysort, amit gazdagrétről kellett ideszállíttatni. Kurva körülményes volt, majd eccer leírom, hogy miért. Így utólag vicces az egész, de közben valahogy nem volt kedvem röhögni... Na mindegy.
Meg voltam egy állásinterjún is. Ez egy külön mese, azér új bekezdés. Egy nagykőrösi cégnél voltam, akikkel a suliban megtartott állásbörzén vettem fel a kapcsolatot. Este 12 óra meló, utána hajrá Népliget, 2 óra zötyi, és oda is értem. Kecskeméten a WC-s néninek üzenem, hogy egy ISTENNŐ! Nos beviharzottam Nagykőrös városközpontból a ipartelepre, mert a sofőrbá volt szives nem megállni a megállóban. De időben érkeztem. A kedves kis csini HR baby terelgetett az üzemben egy másik tárgyalóba. Aztán megjelent egy mérnöksrác meg egy japán fószer. Az egyik dörmögve a másik meg hörögve bemutatkozott, tök nem értettem semmit. No neki a tárgyalásnak ANGOLUL, hogy mindent értsen a japán fószer is... Kellett már, épp friss voltam. No a végén társalgás. Már majdnem megkönnyebbültem, mikor XY san elkezdett japánul beszélni... Biztos furcsán nézhettem rá, de azért megkértem, hogy mondja el mégegyszer, mer nem vágom a témát. Megvolt a válogatott kínzás, majd szólnak, hogy mi van.
Nemsoká megyek jogsit szerválni is. No nem a józsefvárosira, hanem a hagyományos módszerrel. KT-féle Colin McRae képzőbe... Ha nem tudod ki az a KT (KáTé), akkor mindegy, ha meg tudod, akkor nem kell a rizsa...
Na asszem gyrosan és pitában ennyi. Ha van valami észrevételed, nehogy ide merd írni, eddig is olyan jól magadban tartottad... Amúgy is utálom, ha belerondítanak a blogomba. Sokszor nézek más blogokat, ahol sok bejegyzés van, de olyan undorító már, hogy szörnyű... Érdekli az ismerőseit, de égő...
Na pá!
A nap pojénnya:
- Tudsz valami jó oldalt, ahol sok japános kép van?
- Aha. www.google.hu February 12 Ez ilyen mostaniCsá vazze!
Gondoltam, írok már megen egyet. Mer csak úgy. Főleg unaloműzés céljából. Sokminden történt, sokminden nem, de a lényeg a lényeg. Sztem tök gáz lett, hogy mostmár van magyarul is ez a MSN Space, alig találom meg a dolgokat benne, csak ikonok alapján tájékozódok...
No néhány érdekes engem érintő dolog:
Nemsokára megérkezik a japán nyelvvizsgám. Már nagyon várom, úgyhogy jöjjön. Remélem sikerált is.
Osztán. Következő. Elkezdtem a szakdolimat írogatni, meg anyaggyűjteni. Íme a zengzetes mű címe: "Gépjárművek károsanyag kibocsátása a hajtóanyag függvényében". Aki a témához érdemben hozzá tud szólni, az dobjon nekem egy mailt, vagy keressen MSN-en, vagy akármi. A Google-t én is tudom használni. :P
Nemsokára remélem, betöltöm új munkaköröm. Na, nem itt az Inetnél, hanem egy kedves kínai családnál, bébiszitterként. Persze, ne gondoljátok, h kakis pelust fogok cserélgetni... Egy iskolás kislány melé kellek, magyarul tanítani, meg felvigyázni.
Következő... Visszatér hozzám elveszett tanítványom is, akit a japán nyelv szépségeibe vezetek be.
Nah asszem így főbb vonalakban ennyi. Megint intenzívebben járok edzésekre. Jó találkozni az ottaniakkal. Ha ottani vagy, akkor veled. :D Ha nem ottani vagy, akor is jó találkozni veled, de akkor nem tudom, hogy ki vagy. Csak sejtem. De ha itthagyod a kézjegyedet, akkor tudni fogom. Örülnék neki. Nah, elég ennyi az érzelgősségből. :P Készülök majd új képgalériával. De még nem lövöm le a poént. Hamarosan itt, a zertéelkubb műsorán...
A nap poénja: Hogy hívják a japán szumóst?
Dagada Hashiya.
Másik pojén (szerk): Hogy hívják az orosz trágyahordót?
Lapát Nyikula December 30 Harácsony & SylvesterNa háj!
Vége a depinek bogyókáim! :D Kikászálódtam érzelmi mélypontomból, és egyenest a csúcsra tartok! Köszönöm mindenkinek a kitartást meg a tápolást. Újra van kedvem vigyorognom, és nem csak idióta bájvigyort ölteni, ha nagyon muszály. Pezsgek, mint a szódavíz a pezsgőtablettától. :D Plussssssssssszzzzzzzzzzz. De ez nem a reklám helye, ezért minussssssssszzzzzzzz.
Történt 1-2 dolog a házam tájján. Elsőként jót forraltboroztunk a majdnem szomszéd volt pecólakótársakkal (kijött a borfolt a "szarból"). Kis meghitt karácsonyozás volt. Itt volt tesó is, elmentünk a karácsonyi Iaido edzésre/partira. Teljesen felejthetetlen lett ezen est, mert fergeteges lett, egy zene megtetszett, meg rengeteg emberrel fecsegtem kedvesen. hehehe. :D Jah, aztán arról meg má ne is beszéljek, h itthon is minden karácsonyi fillingben úszik. Van tündöklő girlandunk, szép karácsonyfánk, meg egyre fogyó szaloncukorkészletünk...
Öööööö. Más asszem nincsen. Ja de. Vizsgaidőszak. Az van, de izombú. Már bezsebeltem egy 5-öst. Agyra gyúrok vazze. :D Na mosmá télleg ennzi. :D
A nap pojénnya: - Pistike! Edd meg az összes rántottát!
- De anya! A csőrét is???
U.i.: Bujék! December 17 DepresszívAz alább következő sorokat gyenge idegzetűeknek nem ajánlom...
Bedepiztem. Nem is magamtól, most egy ember adta meg a lökést hozzá. Belelökött a kardokkal teleszórt hideg verembe. Az az ember volt, akit anyámnak kellene neveznem, de már képtelen vagyok rá. Hogy miért, és hogy, az maradjon egyenlőre az én titkom, de ha most kíváncsian mégis megkérdezed, soha többé nem állok veled szóba.
Felébredt bennem az a rég nem látott démon, amitől akár a sátán gyermeke is lehetnék, kis túlzással. A hétköznapjaim ezentúl nem szürkék, hanem feketék, vagy vérvörösek lesznek. Hogy meddig, nem tudom, de most még nem is akarom. Hagyom egy kicsit a gonoszt tombolni bennem. Fekete szívem akár a tövisekkel teleszórt bokor, elriaszt mindent magától, csak a fénytől áradó érintést engedi magához. Annak nem szúrnak töviseim. Nem fogok elnézést kérni, ha olyat teszem, amivel megbántalak, inkább csak nevetek rajtad. Ez kellett neked. Magányra lesz szükségem. Sokra. Ne kérdezd miért, mert szúrok, hisz úgyis tudod magadban a választ.
Szóval szeretlek benneteket, és meg akarlak óvni magamtól. Mert ti a barátaim vagytok. A többieknek mindegy, mert sokan vannak, ők pótolhatók. Ne sajnáljatok soha senkit, inkább szeressétek.
A nap pojénnya: -Anya! Miért piros a szám?
-Mert kitéptem a szíved, és megetettem veled! December 13 Baátok Nah, egy újabb blog...
Hirtelen felindulásból, kér(d)ések halmazából valamint zseniális ötlettől vezérelve írom meg ezt a blogot, Aminek kemény következményei lesznek :P Szóval... Egy páran Közületek megkerestek, hogy miért nem vannak rajta a Friends listán, hogy ez milyen kitolás velük. Sajna oda csak Space-szel rendelkezőket lehet meghívni, úgyhogy Ájlávjú Billgéc!
Az ötlet egyszerűsége nagyszerűséges. Csinálok egy fotogalériát, ahol benne lesznek webbel nem rndelkező barátaim is. Hogy beklerülj, egy emailre van szükségem Tőled, amiben egy fotót küldesz el magadról, amin szerinted a legjobban hasonlítasz önmagadra. Úgyhogy hajráf...
A nap pojénnya: Tessék má adni egy pohár vizet, mert olyan éhes vagyok, hogy azt sem tudom, hol fogok aludni. November 29 Eljapánosodásosság Mint a címe is mutatja, ez egy bonyolult, nehezen kiejthető és hosszú téma. Nem lacafacázok, hanem bele is kezdek a mondandómba, mert már úgyis nagyon régen írtam...
Szóval ott kezdődött minden, hogy milyen jó lenne tudni egy-két szót japánul. Neten keresgéltem nyelvleckéket, de azok elég kacifántosak is voltak, meghát netről nem lehet megtanulni japánul, legalábbis szerintem, meg így utólag visszagondolva, még tanár mellett sem egyszerű a dolog, nemhogy hiányos jegyzetekből. Aztán találkoztam a www.jpop.hu oldallal. Megszerettem a japán zenét Ayumitól a Zone-ig, ahogy azt kell, sok ember idegeinek kárára. :D Azóta több 100 Gb-nyi japán zenével rendelkezem, a koncertvideókat is beleértve. Szóval zene és netes nyelvlecke. Azt hittem, hogy enyém a világ, de közbe meg nem. Ezek után jött a találkozásom az iaido-val, s a japán kard útja ismét felrajzolódott bennem. Megtaláltam önmagam a kard által, legalábbis szerintem. És egyik alkalommal beszélgettem a mesteremmel a japán nyelvről, és mondta, hogy tud egy jó nyelvtanárt. Gondoltam vesztenivalóm nincs, és elmegyek hozzá, veszek egy pár órát, maximum ha nem tetszik, majd abbahagyom. Ekkor találkoztam Kata sensei-el, ami egy örök barátság kezdete, és egy olyan mester-tanítvány kapcsolaté, amelyet életemben nem tapasztaltam még más irányában. Szóval megtetszett a japán óra a maga szabályaival, rendszerével és mindig úgy mentem az órákra, hogy örülök, hogy méltó lehetek rá, hogy ide járok. Ez megvan a mai napig is, nehogy azt higgyétek, hogy csak blamálok azóta... :D Eleinte nehéz volt, mert egy lemaradást is be kellett hozni a csapat többi tagjához képest, valamint a párom neheztelt rám, hogy milyen drága hobbim van. Persze ezt ma már ő is másképp gondolja... Szóval a sok kezdeti nehézség után hirtelen letettem egy yonkyuu-s nyelvvizsgát (alapfoknak felel meg), aminek a képét most is láthatjátok a megfelelő galériában (Japán dolgok).
Ezekután gondoltam úgy, hogy elég tudást szereztem, és abbahagyom, valamint ezidőtájt még nappalin toltam a fősulit, meg éjjel a melót, plusz edzés plusz japán, minekáltal olyan kimerült és időhiányos voltam, mint hat másik. Meghát lóvé szempontjából is szűkös időknek néztem elébe. Bírtam egy másfél hónapig a csapat és a mester nélkül, végül mégiscsak visszamentem tanulni. Teltek-múltak a hetek és a hónapok, és lassan megint december lesz. És vasárnap is. És közeledik a sankyuu-s nyelvvizsga. Egészen pontosan 4 nap múlva lesz, ami már lassan csak 3. Úgyhogy Ganbatte kudasai!
Hogy még más téren is eljapánosodtam, mutatja a konyha is. Főztem már soba tésztát, és a napokban csináltam maki sushit - avokádós majonézeset meg tonhalas paradicsomoshagymásat. Mindkettő nagyon jól sikerült, legközelebb miso levest szeretnék csinálni.
Egy kicsit más, és mégis a témába vágó dolog. Nemsokára végzem a főiskolán, ha minden úgy megy, ahogy szeretném. Nemrégen voltam a japán könyvtárban, és nyelvvizsgaanyagokat kölcsönöztem ki, amikor álláshirdetésekre lettem figyelmes, ahol japán tolmácsokat keresnek. El is küldtem 2 önéletrajzot, és mindkét helyről pozitív visszajelzéseket kaptam. El is mentem a héten Esztergomba, a Suzuki Rt-hez, de sajnos ott közölték, hogy nekik felsőfokú nyelvvizsga kellene. Mondom vazze, nekem talán meglesz a középfokú, és különben sem ez volt a hirdetésben. Persze ezt csak magamban... De kedden, megyek Salgótarjánba a Mitsuba Kft-hez, ahonnan személyesen a japán főnök hívott feltelefonon. Remélem összejön valami ennél a cégnél akár mint mérnök, akár mint tolmács.
Szóval dióhéjban ennyi lett volna. Ez volt a mai mivan... :D
A nap pojénnya: - Mit jelent az hogy 'mondai' (mondáj)?
- Hétfő...
P.s.: Teszek fel Ayumis képeket is... Lessétek! És ami a legfontosabb:
KOMMENTEZZETEK!!! October 04 Hajdúnánás Na csá!
Voltam / voltunk a hétvégén Hajdúnánáson, azaz Tibifalván. :D Kopasz Laci haverommal gondoltunk egyet, meg mégegyet, meg még egy párat, és eljutottunk odáig, hogy odáig jussunk, hogy legyen időnk elmenni a Tibi úrhoz... Nánásra. Csak 280 km-es jegyet adtak a mávnál, ami egy kicsit hosszú utazást jósolt. Nemcsak hosszú, hanem kalandos is volt. Ugyanis Kopasznak már nem jutott IC jegy, és a jegypénztáros tanácsára a büfében megváltható 2500 fotintos "helyjegy" mellett döntött. Aztán úgy alakult, hogy mindenki kifizette a büntetést, csak Laci nem. Mákja volt, hálistennek. Aztán így röpke 4 óra alatt oda is értünk, már jó sötét volt, mikor megérkeztünk olyan 9 óra magasságában. Tibi úr haza vitt minket a verdával (nem röhög, csendben együttérez), kajáltunk, majd kimentünk a víkendháuszba. (Agy, agy!) Totál sötét volt, telefonnal kerestük meg a zseblámpát... Esze aztán eliszogattunk, meg eldumálgattunk, meg párnacsatáztunk. Kreháltam is utána, mint egy göthös. (Agy, agy!) Másnap meg kimentünk a nánási strandra, szaunáztunk, meg pancsikáltunk. Volt vállerugós, tökönnyomós csúszda is, amin Laci visszagyalogolt, mert nem csúszott eléggé... :D Jaj, a szaunában volt egy szélesarcú makettfazon, aki amikor bejött, rácseszett egy csomó vizet a kőre, benn volt vagy 2 percet, aztán elpárolgott, mi meg majd kiköptük a tüdőnket. Kint a medencéknél nem volt túl sok nő, de azért akadt egy-két szemüveg típus (szemrevaló vazze). Este vissza kajálni, aztán meg ki a víkendháuszba megint. (Agy, agy!) esti pihi, aztán másnap reggel ki az állomásra. És röpke 4 és fél óra alatt itthon is voltunk... Debrecenben zabáltunk egyet egy parkban, de ránkszállt vagy 30000 darázs. Fuck. :D
Úgyhogy Tibi úr...nagyon köszi ezt a nagyon fasza hétvégét!
A nap pojénnya: Agy, agy! (agyevős zombis hangon) August 03 Új pecó - folytatásos teleregény Na majd mingyán...
Na most van az a mingyán... Tettem fel egy pár képet, hogy alakul a peci. Má tök lakható, legalábbis sztem. Wettem még tennap egy DVD tartót az IKEJÁBA, az még nincsen felrakva. De hát monnyuk még fel sem szereltem. Meg még kicserélem a másik igénytelen lámpát a konyegában, vettünk megint olyan obist. Ja, és talán ami a legfontosabb: Felvették a páromat az Erste Bankhoz!!! Ma kezd, jaj tennap szegény má nagyon kivolt. Ráadásul a rühes vasalónk is most romlott el, szegény Juditékhoz mentem kunyerálni, hogy tudjon vmit felvenni.
Az elmúlt 2 hónapban történt egy-két dolog. Nem írok le mindent, egyrészt mert tök szita az agyam, és úgyis elfelejtek mindent, másrészt meg nincs kedvem annyit gépelni. :P Vettem egy eredeti Diablo II játékot. 3 rugóért simán megérte, már voltam fent Battle.net-en is (internetes népirtás), meg otthon is sokat játszogatok vele. Na jó, nekem nem sokat. :D Készülök a nyelvvizsgára is megint. Vettem kandzsi-kártyákat, hogy professönel legyek belőle. Zsír lenne, ha sikerülne a középfokú japán. Le is fordíttatnám, meg minden, ahogy az dukál. A suliba kamillázának megint a TO-n. :D
Volt nagy virágosodás is. Én kaptam egy bonsi fát a páromtól, ő meg tőlem egy főnixpálmát. Má tiszta egy dzsungel a szoba... Nah egyenlőre ennyi.
A nap pojénnya: "Lehet, hogy kívülről szőke vagyok, de belülről sötét..." July 16 Új pecóNa mán rég nem írtam semmit, úgyhogy megint nekikezdek. Megragadom a virtuális tollamat, és...
Helló Halló Elektor Kalandor! - ahogy Dévényi Tibi bácsi is mondaná. Szóval történt egy-s más és ezt feltétlenül meg kell osztani Veletek. Először is: Kivettük az új pecót, ami egy lépcsőházzal van csak távolabb a mostanitól. 40+rezsiért számolták meg, 1 havi kaucióval. Azé ennyi, mer úgy is néz ki... Vagyis csak nézett. Egész hétvégén dolgoztunk a párommal: csiszolás, festés, villanyszerelés, vízszerelés. Vettünk egy rahedli cuccot, azokat szerelgettük be. Lecseréltem a halálbéli csaptelepet, a szar konnenktorokat, a széttört lámpákat, meg ilyenek. Azért sikeresen elvágtam a bal mutatóujjamat, meg megrázattam magamat az árammal, de még azért életben vagyok. Majd teszek fel képeket, ilyen előtte-utána fílingben, hogy láthassátok a különbséget. Vettünk egy szép szőnyeget is az OBI-ban, le volt akciózva 6000-re, és még a SuperShop pontjaimat is beváltva csekély 4500-ért jutottunk hozzá a 210x150-es szőnyeghez. Vettem 5 konnektort, abból már 2-t be is szereltem, akkor rázott meg az áram. De amilyen szar ott a villanyszerelés, ezen nem is csodálkozok, tiszta életveszély ott minden. Vagyis már nem az, de az volt. Kicsesztünk egy mázsa nyanyás cuccot, így már elég elviselhető arculatot kezdünk felvenni. Vettem még egy porszívót is. 1600 Wattos, Samsung, és úgy szív, hogy még a linót is felkapta a padlóról... Szal egyenlőre bejön a cucc. Visszavittük ma a sok üres üveget, amit otthagyott valaki. 730 HUF ütötte érte a markunkat, 3 szatyorral volt, legalább kifutotta a hangyairtót...
Párom most itt van Pesten. Segít a munkákban, meg keresi a melót ezerrel, remélem augusztustól már lesz neki valami, merhát a zsé az mindig jól jön, mint ez köztudott. Jó lenne valami zsíros banki állás neki. Vagy akármi.
Na asszem ennyi. Majdmég felzúzom a képeket, oszt kalap a boton.
A nap pojénnya: Ááá, bazmeg ez ráz! :D June 20 Suli, meg ilyenek és még pecó is Na csá!
Megint jön egy kis beszámoló. Nem tudok mindent felidézni, hogy mi történt, de megpróbálom legalább a lényeget. Megcsináltam a 2 szem vizsgámata suliban, Villamos Energetika: 3-as, AutomatikaII: 2-es eredménnyel. Tudom nem sok, de annak is örülök, hogy megvan egyáltalán, bár én az autóból sztem többet érdemeltem volna, de mind1. Megvan, kész. Már csak Csiky-t kell elkapnom a gyakjegy miatt.
Az élet meg zajlik. Voltam Jászárokszálláson az Iaido-s ismikkel, eddzettünk, csatáztunk, meg ettünk finom töltött kápót. Aki lemaradt, az sajnálhatja. :P Az edzés is sirály volt, még a vihar is faxa volt benne.
Japánra elkezdek most gyúrni, hogy idén menjen a sankyuu szintű nyelvvizsga. Magyarán a középfok. Rágyúrok a szavakra meg a nyelvtanra egy kicsit, aztán meg a kanjik tanulása mehet ezerrel. Ha minden igaz, össze tudok szedni japán ismerőst, levelezni, chatelni. És akkor meg beindul a fejlődés. Muhahaha...
Pecós téma... Lassan felkészülünk a Szkevisz-fészek elhagyására, és új fészket keresünk. Igen, a többes szám már egy más összetételt jelent, össze fogok költözni a párommal, és végre ketten nyugodt életet kezdhetünk. Már nagyon várjuk mindketten. Évek óta. Valószínű, hogy Csepelre fogunk költözni, a Fazekas Laci haverom kecójába, a héten fogom megnézni.
Hogy mi volt még? Mittudomén... :D Más nem nagyon. Sok meló, kevés pihi, sok eső, de mostmeg már százezer fok van. Ja igen, Samu hozott rackbelsőt, de már vagy 3 hónapja lerendeltem. Fekete színű, venti nélküli.
Kaptam visszajelzést a blogomról, meg erről az egész nyavajáról emailben a Tibi Úrtól. :D (Gyúrunk vazze?) Nagyon pozitív volt, köszönöm is neki, bár nem bízom el magamat, csak próbálom tartani a szintet, hogy továbbra is ilyen élményekben legyen része. A többieknek sem szégyen, ha írnak valami véleményezést. Happy neked nem kell, te már írtál :P
Nnnna, asszem ennyi mára.
A nap pojénja: 火曜日 (kayoobi)
-A tűz napja...
-Hogy mondják ezt?
-Kedd. School and friendsHi there!
I had to write again in english some news about me, just a lil bit, not a tonns of pages... :D
How so... 1st of all, i had to tell that I've done well this semester @ school, and I think thats the important yet. Some of my friends promised to me to come here, but I dont believe in that they will come. Firstly Dan from China missed the meeting with me, but I left her my phonenumber too. I really sorry that, it would B really awesome that we could meet. Between Budapest and Beijing the distance is really huge. The next is Teemu, from Finland, who promised a meeting, but I think his operation makes a border to can come here. :(
But If u left me ur address, I'll send u a letter soon. In this week I will post them, and u will get so soon, when u can. the fareness can multiple the sending time. But when u get a mail, u have to know: U r my friend. ;)
Bests: Vikky samurai.
The joke of the day:
"Ivan! Do u like the warm vodka?"
"No boss!"
"Than u will go to holiday in the winter, not in the summer!" May 23 Az elmúlt egy hónap Nah, megint írok, mert mán régen tettem. Kéne, sűrűbben, ha másnem magamnak. Mert ti úgysem írtok ide semmit. :P Hát ide nem is tudtok, mert ez az én irokmányom, de kommentezhetnétek...
Na szóval. Semmi sem történt... Na jó, dehogynem. :D Dehát nem emlékezhetek énsem már mindenre sem nem. Vettem egy mikrosütőt. Volt vele egy kis mizéria, dehát használjuk, meg minden. (folyt. köv. egy nap 'pihi' után) Most jó a hangulat a kégliben. Vagy a pecóban, ha így jobban tetszik/érthető. Judit is talált munkát. Örülök neki, mert legalább nem otthon szenved a 4 fal között, hanem munkával tudja elfoglalni magát. Torrenteket szedem le, mint állat. Alig férek a winchestereimen, pedig mindig írom ki az anyagokat. A sok DVD... Főleg a 2 rétegűsök. Hehe. Segond.
Most fogok írni a külföldi ismerősöknek, barátoknak levelet. A világ minden tájára szinte: Argentínába, Finnországba, Portugáliába, Kínába meg Hawaii-ba is. Remélem majd örülnek neki, és gyorsan válaszolnak. Énis akarom begyűjteni a sok levelet, meg képslapot. :D De kéne már egy japán kapcsolat is. Jó lenne japánul levelezni. Úgy istenigazából nem is tudom, hogy miért szeretem azt a nyelvet, meg a kultúrát, de valahogy olyan jó, úgy, ahogy van. A japán zenéért meg egyenesen bolondulok. Az elmúlt 2-3 évben szinte nem is nagyon hallgattam mást. Most van 1-2 új kedvencem is, a m.o.v.e együttes kiváltképpen. Van itt egy screenshotom is: http://www.geocities.jp/kawausasgt/ongaku/DOGFIGHT_motsu.jpg Remélem tetszik majd. :D
Szóval folyt köv megint.
Nem is tudom, mit írjak még... Ja megvan. Jön hozzám egy kedves vendég június 10-én. Nemis akárhonnan, hanem Kínából, bizonyám. Bibibíííííí. Dan ellátogat kishazánkba, és velem is fel kívánja venni a kapcsolatot. Már alig várom... :D Remélem szerzek neki egy pár boldog pillanatot, csekély angol és japán nyelvtudásomat bevetve. Aszonta, hogy kapok majd tőle ajeszt is... Nem tudom, mi lesz az, azt mondta, hogy kitalál vmit. Bár nekem az lesz a legnagyobb ajándék, hogy vele találkozhatom. Na mára asszem ennyi...
Let's time to rock and roll!!!
A nap pojénnya: 'A biorobotod ha nagy is, akkor is lehet, hogy sok kicsi apró részletből áll. Sokszorosa egyike a másikának a biorobot...' May 03 ぼくのまず日本ブロッグこんいちは！
おげんきですか。 ぼくはげんきですね。 ぼくは日本語が小さく分かっています。 でもきみは分かっていますか。 ぼくから。。。 ぼくは二十五歳ハンガリ一人で、大学生です。 ぼくはパアワアエンジニヤべんｋぞうして、 コンピュウタアエンジニヤとしてはたらきます。 日本と居合道が大好きです。
さよおなら！！ |
|
|
